A FOUCAULT- TRIBUNÁL ITÉLETE

Megállapitjuk, hogy a pszichiátria, amely nem hajlandó felhagyni a kényszert és eröszakot alkalmazó módszereivel, büntettet követett el az emberiség ellen: szándékosan földben tiporta az emberi életet, méltóságot, szabadságot. Mindennek elött, az emberek kategorizálása mint "szellemileg betegek" engedélyezte a teljes emberi és civil jogok és a természetjog teljes megfosztását.

Ezen túl a pszichiátria nem tudja felmutatni, hogy a gyógyitás müvészetében müködik, hiszen a káros kábitószer tudatos használatával megsértette Hippokrates esküjét, ami különösképen a "tárdive Dyskinesiá"-nak a globális epidemiáját okozta, úgy mint más beavatkozásokkal, amit mi kinvallatásnak tekintünk: kényszeritett letartóztatás, kábitószerek kényszeres beadása, megkötözés, elektrosokk, minden fajta idegsebészet és ambuláns kezelésre való kötelezés.

Ezek az eljárások és ideologiák megengedték a pszichiátereknek a Nazi-idöben olyan eksztrémmé válni, hogy a foglyokat a "kezelés" címén szisztematikusan meggyilkolták.

A pszichiátria nem csak megtagadja a történelmileg az államtol kapott eröszak feladását, söt megjátssza a szerepét egy magasan fizetett és tisztelt szervének a szociális ellenörzésnek és egy nemzetközi viselkedés- rendörségnek és a politikai és szociális elhajlók elnyomásának.

Bünösnek tartjuk a pszichiátriát, hogy a kényszernek és felelötlenségnek a kombinácioját- egy klasszikus definicióját a totalitaris rendszereknek- gyakorolta. Elsö lépésben követeljük a "pszichiés betegek"(-röl szóló) törvények eltörlését, úgy hogy a pszichiátria felelös legyen a társadalommal szemben. Ebböl következnek kártéritések. Közhasznu pénzeknek is rendelkezésre kell állnia a humanus és méltoságteljes alternativa számára a pszihiátriával szemben.

ITÉLETINDOKLÁS

A védelem therapeutikailag szükséges kényszerröl beszél, egészen a testi eröszak alkalmazásáig, de elismeri, hogy a "jó pszichiátriában" a lehetö legkevesebb kényszert alkalmaznak. A kényszer nyilvánvalóan nem gyógymódszer, inkább a psychiátria gyakorlásának tipusátol függ.

Mi elitéljük minden formáját a pszichiátriai kényszernek mint az emberi jogok megsértését.

A "pszichiés betegek" törvénye a pszichiatriai kényszert ön- és közveszélynél irja elö. A gyakorlat azonban sokkal tovább megy. Itt gyakorlatilag "veszélyeztetésröl" van szó, még nem történt cselekedet, tehát elözetes letartóztatás lesz gyakorolva.

A védelem valakit "lelki betegnek" nevez, akinek a korlátozott megélés és cselekvés miatt bizonyos társadalmi követelményekkel szemben könnyiteni kell, mert az önsegély ereje nem elegendö.

Azon a véleményen vagyunk, hogy a betegség-modell nem megfelelö. Egy pszichiátriai kórházi intézmény nem tud ebben az esetben segitséget nyujtani.

Azon a véleményen vagyunk, hogy orvosi beavatkozás kizárolag önkéntes alapon történhet meg.

Különösen veszélyes, hogy a birák elfogultak és a pszichiáterek szakvéleményét száz százalékban osztják.

A pszichiátriát túlélöknek joguk van anyagi kárpótlásra vagy fájdalomdijra.

Berlin, 2.5.1998

HOME
Impressum